Rántott (köménymagos) leves, gúnynevén mosogatólé leves
Hogy ne csak édességekről írjak! Ha nincs itthon szinte semmi, amiből levest készíthetnénk, akkor ez egy ideális leves. 7 év együttélés után spontán ötlettől vezérelve leptem meg életem párját eme kulináris csodával.
A menzán gyakran találkoztam vele annak idején, és őszintén szólva utáltam, mert kb. úgy nézett ki, mintha az előző nap elmosogatott tányérokról lefolyt mosogatóvíz lenne újrahasznosítva.
Miután elkészítettem, nagyon meglepődtem, hogy milyen sikert arattam vele. Mondtam is életem párjának, hogy arra számítottam max. a fejemre borítja (na jó, ha nem is a fejemre: a klotyóba). Még a levesektől berzenkedő kisfiam is kitörő lelkesedéssel fogadta, meg is ijedtem rendesen, gondolván a menza kaják között ez már ilyen jónak számít? Csapjunk a közepébe!
Hozzávalók (4 személyre):
1-1,2 liter csapvíz
1 mokkáskanál pirospaprika
2 evőkanál étolaj vagy olívaolaj
2 csapott evőkanál liszt
2 teáskanál (nálam megmaradt tápszeres kanál a mérce) ételízesítő vagy 2 leveskocka
én személy szerint 1 leveskockát, 1 kanálnyi ételízesítővel szoktam kombinálni
1 mokkáskanál egész köménymag vagy őrölt köménymag
Először is keressünk egy minimum másfél literes lábast, amibe kimérjük az olajat. Ha már felmelegedett hozzáadjuk a lisztet, és addig keverjük míg a rántás zsemle színű nem lesz (mindezt közepes lángon, hőfokozaton, mert könnyen lekap). Ha valaki egész köménymaggal készítené, akkor a rántásba szórjuk és mikor elkezd pattogni, utána jöhet a pirospaprikás hadművelet. Ezután levesszük a tűzről, s megszórjuk a pirospaprikával. Elkeverjük a vizet odakészítjük magunk mellé. A lábast visszatesszük a tűzhelyre és folyamatosan keverve hozzáadjuk a vizet. Ekkor tesszük bele az ételízesítőt. Én megvallom kisfiam miatt őrölt köménnyel szoktam készíteni, amit ilyenkor szórok a levesbe, mert ha egészet teszek bele, akkor jön a találgatás, nem ám bogaras vagy hangyás levest készítek. Miután felforrt, akkor teszem bele a leveskockát és még néhány percig forralom.
Tálalni pirított kenyér vagy zsemle kockával szoktam attól függően, hogy mi van itthon. Különösen jó, ha kissé szikkadt, mert szendvicsnek az már úgy sem valami ízletes, másrészt nem fog úgy morzsálódni, mint a friss, valamint sütni is könnyebb és nem kell felseperni utána a fél konyhát.
Először is kb. 2 evőkanál olajat ( vagy olívaolajat) felhevítek serpenyőben és beleszórom a 2 karéj 1-2 cm-s kockákra darabolt kenyeret. Minden oldalát megsütjük, tehát forgatjuk őket a serpenyőben. Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hallatszik. Nem szoktam teljes precizitásra törekedni, azért aki nagyon unatkozik próbálkozhat vele. Sütés után papírtörlővel bélelt mélytányérba szedem, hogy a felesleges olajat felszívja.
Nálunk a siker kulcs az, hogy miután a tányérba mertem a levest, beleszórom a pirított kenyér kockákat, amik jól megszívják magukat, ha sokáig áztatjuk őket. A fiam addig eszi, míg kenyér van benne, a leveseket nem szereti, de így egy egész tányérral elfogy.
Én mondjuk pont azt nem szeretem, ha szétázik, így magamnak közvetlenül evés előtt szórom bele, hogy ropogjon.
Ennyi volna mára: Zaarah
A menzán gyakran találkoztam vele annak idején, és őszintén szólva utáltam, mert kb. úgy nézett ki, mintha az előző nap elmosogatott tányérokról lefolyt mosogatóvíz lenne újrahasznosítva.
Miután elkészítettem, nagyon meglepődtem, hogy milyen sikert arattam vele. Mondtam is életem párjának, hogy arra számítottam max. a fejemre borítja (na jó, ha nem is a fejemre: a klotyóba). Még a levesektől berzenkedő kisfiam is kitörő lelkesedéssel fogadta, meg is ijedtem rendesen, gondolván a menza kaják között ez már ilyen jónak számít? Csapjunk a közepébe!
Hozzávalók (4 személyre):
1-1,2 liter csapvíz
1 mokkáskanál pirospaprika
2 evőkanál étolaj vagy olívaolaj
2 csapott evőkanál liszt
2 teáskanál (nálam megmaradt tápszeres kanál a mérce) ételízesítő vagy 2 leveskocka
én személy szerint 1 leveskockát, 1 kanálnyi ételízesítővel szoktam kombinálni
1 mokkáskanál egész köménymag vagy őrölt köménymag
Először is keressünk egy minimum másfél literes lábast, amibe kimérjük az olajat. Ha már felmelegedett hozzáadjuk a lisztet, és addig keverjük míg a rántás zsemle színű nem lesz (mindezt közepes lángon, hőfokozaton, mert könnyen lekap). Ha valaki egész köménymaggal készítené, akkor a rántásba szórjuk és mikor elkezd pattogni, utána jöhet a pirospaprikás hadművelet. Ezután levesszük a tűzről, s megszórjuk a pirospaprikával. Elkeverjük a vizet odakészítjük magunk mellé. A lábast visszatesszük a tűzhelyre és folyamatosan keverve hozzáadjuk a vizet. Ekkor tesszük bele az ételízesítőt. Én megvallom kisfiam miatt őrölt köménnyel szoktam készíteni, amit ilyenkor szórok a levesbe, mert ha egészet teszek bele, akkor jön a találgatás, nem ám bogaras vagy hangyás levest készítek. Miután felforrt, akkor teszem bele a leveskockát és még néhány percig forralom.
Tálalni pirított kenyér vagy zsemle kockával szoktam attól függően, hogy mi van itthon. Különösen jó, ha kissé szikkadt, mert szendvicsnek az már úgy sem valami ízletes, másrészt nem fog úgy morzsálódni, mint a friss, valamint sütni is könnyebb és nem kell felseperni utána a fél konyhát.
Először is kb. 2 evőkanál olajat ( vagy olívaolajat) felhevítek serpenyőben és beleszórom a 2 karéj 1-2 cm-s kockákra darabolt kenyeret. Minden oldalát megsütjük, tehát forgatjuk őket a serpenyőben. Ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek hallatszik. Nem szoktam teljes precizitásra törekedni, azért aki nagyon unatkozik próbálkozhat vele. Sütés után papírtörlővel bélelt mélytányérba szedem, hogy a felesleges olajat felszívja.
Nálunk a siker kulcs az, hogy miután a tányérba mertem a levest, beleszórom a pirított kenyér kockákat, amik jól megszívják magukat, ha sokáig áztatjuk őket. A fiam addig eszi, míg kenyér van benne, a leveseket nem szereti, de így egy egész tányérral elfogy.
Én mondjuk pont azt nem szeretem, ha szétázik, így magamnak közvetlenül evés előtt szórom bele, hogy ropogjon.
Ennyi volna mára: Zaarah
Megjegyzések
Megjegyzés küldése